A mindenre jó nő.
Régen megszokott, most meg már talán úgy ejtik ki, hogy ez bizony szégyellni kell ezt, ha valaki ezt választja. Vagy belekényszerül a feladatba. Ez a háziasszony.
Most nem a peggybandy kanapésúlyra gondolok, Hanem azokra a nőkre akik vagy élvezetből mert tudják fontos ez is, esetleg bűntudatból, mert nem tudnak Dolgozni menni. Mert a mostani társadalom nem is szereti a kisgyermekes, vagy más okból erre az élet módra állt nőket. Mert ezt elvárják a dolgozó nőktől is, erejükön felül törjön, szakadjon bele az életébe. Nem beszélek itt a szerencsésekről akik megtalálják a hívatásukat.
Ez általában területileg változó. De sok anyukával beszéltem akik így jártak. kisgyerekkel nem kell! Ám mégis elítéljük. Miért?
A társadalom azt sugallja nekünk. Dolgozzon anya apa, a gyerekek járjanak iskolába. Aztán vásároljanak be mindent a közértbe. A szupermarketbe. Mindent amire szükségünk van, sőt azt is amit nem, Mosolyogjunk mert ez az élet igazi értelme. Sok olyat ismerek aki azt mondja itthon vagy egész nap és nem csinálsz semmit. Valóban. Valóban?
Sok szép dologra gondoltam, hogy leírom mert ez egy roppant széleskörű tevékenység ez.Az csak egy , amikor főznek, mosnak takarítanak. Nem említve azt, amikor ezek az asszonyok bizony folyamatosan képzik magukat, próbálnak közben egy kis mellékesre szert tenni. Esetleg belépnek egy internetes vállalkozásba. Bármit megtesznek, hogy bűntudatukat legyőzzék, és emelt fővel állhassanak ki a közönség elé. Viszont mint hiába. Mert az otthon vagyok, az egyet jBorsodladyelent a lenézéssel. A társadalom szélére való söprést. Elismerés nélküli kuli munka amit a család oltárán tesznek meg, sőt semmit sem kapnak érte. Talán csak sorstársaiktól.Amihez szabadság sem jár. Mert ez egy 365 napos állás.
Jó tudom senkit nem is fog meghatni ez az írás. Mert nekik jó dolguk van otthon. Viszont kevés ember vállalná be ugyanezt. Mégis szót emelek értük. Igenis megérdemelnék valami jutalmat. Nem csak a dolgozók. Mert ők is azok. a háttér szükséges virágai. Mert virág nélkül gyümölcs sincs!
Egy köszöntet és egy ölelés járna nekik, nem?